Yerin Ha (Sophie Baek) interjút adott a Vanity Fairnek és a Voguenak, ahol a Bridgerton család 4. évadáról, a karakteréről, a színészi karrierjéről és a félelmeiről beszél:
Ha van egy mondás, amely Yerin Ha-hoz közel áll, az az, hogy az élet utánozza a művészetet. Akárcsak a mesében, amelyben nemrég szerepet kapott, ő is izgalmas, ismeretlen területre tévedt, miután felkeltette egy befolyásos személy figyelmét. Vagyis, Ha esetében a Netflix népszerű, a Regency-korszakban játszódó drámájában, a Bridgerton családban.
„A meghallgatás a szokásos módon jött össze. Először is munkanélküli voltam, – mondja Ha szerény mosollyal. Nevetségesen korán beszélgettünk, de ő ragyogó mosollyal biztosít róla, hogy reggeli típus. Az ablakán keresztül a szürke londoni eget látom, ami megdöbbentő kontrasztot képez Yerin Ha-val a beszélgetésünk során tanúsított élénkségével. – Koreában voltam az anyukámmal, amikor az ügynököm felhívott. Egy szupermarketben voltam, amikor azt mondta: „Van egy újabb meghallgatásom a számodra. Ismered a Bridgerton családot?” Erre én: „Szerintem minden normális ember ismeri a Bridgerton családot.” – viccelődött.
Ez aligha túlzó kijelentés. A Bridgerton család 2020-as megjelenése után óriási sikert aratott, és a Netflix történetének a 10 legnépszerűbb sorozata közé tartozik. Az első évad 91 nap alatt 113.300300 nézőt vonzott. A legújabb, a harmadik évad is felkerült a listára, a 106 millió nézővel. Ha van valami, amit minden következő évadtól el lehet várni, akkor az a következő: egy rendkívül lelkes rajongói bázis és egy új név megjelenése.
„Szóval elküldtem egy felvételt. Pár nappal később a Zoomon elvégeztem a kémia-tesztet a társammal, Luke Thompsonnal, akivel akkor találkoztam először. Aztán pár nappal később kaptam a telefonhívást, – folytatja Ha. – Épp anyukámmal reggeliztem Gangnamben, és kimentem, hogy felvegyem a telefont, mert az ügynököm azt mondta, hogy mindenki benne lesz a hívásban. Ez többnyire jó jel. Volt egy olyan érzésem, hogy jó hír lesz, de még mindig voltak kétségeim. Aztán azt mondták, hogy megkaptam a szerepet, és elkezdtem sikítani. Anyukám sírva jött ki, mert tudta, hogy megkaptam.”
Bár Yerin Ha casting története olyan, mint a Hamupipőke meséje – amely a negyedik évad alapjául szolgál, és amelyben Ha egy szolgáló szerepét játssza, akinek az élete megváltozik, amikor egy nemes figyelmét felkelti, – nyugodtan mondhatjuk, hogy nem véletlen találkozás vagy a sors keze hozta őt ebbe a helyzetbe. A koreai-ausztrál színésznő évekig csiszolta a képességeit a Bridgerton család előtt, és lenyűgöző portfolióval rendelkezik, amelyben szerepel a Dűne: Prófécia, a kritikusok által elismert űropera-trilógia, a Dűne előzménye, valamint a Halo, az azonos nevű ikonikus videojáték-sorozatból készült sci-fi tévésorozat.
„Azt hiszem, akkor jöttem rá, hogy a színészkedés egy igazi mujnka, amikor láttam a nagymamámat egy női szereplős darabban és emlékszem, hogy a közönség sírt. Nagyon meghatott, és emlékszem, azt gondoltam, milyen klassz és érdekes karrierút ez, – elmélkedik Ha. Nem meglepő, hogy a nagymamáját, a tiszteletreméltó dél-koreai színésznpt, Son Sookot nevezi meg inspirációjának a forrásaként. – Akkor tudtam, hogy színésznő akarok lenni. Mindig azt mondom, hogy a nagyapám volt az igazi színész. Két-három éve hunyt el, és mindig emlékezett a művészet erejére és hatására. Őszintén hitt abban, hogy a művészet megváltoztatja a világot, és ezt mindig belém sulykolta. Ezért mindig úgy éreztem, hogy a színészi pálya nagyon is felelősségteljes munka, mert képes megváltoztatni és összekötni az embereket.”
A felelősségteljes talán a legjobb szó Yerin Ha, Sophie Baekről alkotott véleményéről. Megrázóan komolyan válaszol, amikor az Ezüstruhás hölgy megformálásának előkészületeiről kérdezem: ez az álca, amit Baek visel, hogy elrejtse valódi státuszát, mint szobalány. Yerin Ha gyorsan rámutat, hogy a zene és a könyvek elengedhetetlen ahhoz, hogy a karakteréhez megfelelő hangulatba kerüljön.
„A sok olvasás valóban segített abban, hogy elmerüljek egy olyan karakterbe, akit senki sem lát. Ez beindítja a képzelőerőt. Ami a Sophie karakterének megértéséhez olvasott könyveket illeti, – elhallgat egy pillanatra, és az ujjain számol, – azt hiszem, Jo Baker: Longbourn árnyékában című művével kezdtem. Ez lényegében a Bennet család szobalányának szemszögéből íródott. Aztán elolvastam a Test mindent számon tart című könyvet. Brené Brown műveibe is elmerültem. Romantikus történeteteket is olvastam, hogy megértsem, milyen akadályokkal szembesülnek ezek a karakterek, és hogyan győzik le őket. Úgy találom, hogy ez jobban segít, mint a tévézés, és az az érzés, hogy valamit le kell utánoznom.”
Yerin Ha hivatkozásai elárulják, mire számíthat a közönség ebben az évadban, emlékeztetnek arra, hogy ez a Bridgerton család íróinak első kirándulása egy eddig feltáratlan dinamikára. Az előző főszereplőktől eltérően Yerin nem egy olyan személyt alakít, aki a felső tízezer réteghez tartozik. A Test mindent számon tart kötet azt vizsgálja, hogyan hat a trauma a testre és az elmére, míg Brená Brown egy kutató, aki elsősorban a „bátorság, a sebezhetőség, és a szégyen” témájára összpontosító könyveket ad ki. Ezt figyelembe véve úgy tűnik, hogy Baeknek jelentús belső küzdelemmel kell megbirkóznia.
„Úgy gondolom, hogy Sophieban sok minden van, amit megértek és amivel azonosulni tudok. Egyrészt imádom a szellemességét, másrészt úgy gondolom, hogy sokat tanított nekem. Annak ellenére, hogy nehéz élete van, az apja elárulta, és Araminta alatt kell szolgálnia, – Ha elhallgat, és összeszedi magát. A színésznő tagadhatatlanul szeretettel és tisztelettel viseltetik a karakter iránt, akit játszik, ami nyilvánvalóan megmutatkozik abban a precíz nyelvhasználatban, amellyel Baekről beszél. Újságíróként és hűséges Bridgerton család-nézőként nehéz nem elbűvölve lenni és megnyugodni. Amíg a megfelelő szavakat keresik, egy gondolat merül fel: jó kezekben vagyunk.
„Arról van szó, hogy nem igazán kap fizetést, de mégis elvégzi a munkáját. El kell ismernem, hogy abban az időben, ha nem tette volna, az utcára került volna. De van valami Sophie légkörében és energiájában, amit csodálok. Szívvel és kedvességgel halad, – magyarázza Yerin Ha. – Az akadályokat olyan megbocsátással kezeli, amit én is próbálok megtanulni. Nem akarok túl sokat elárulni, de ez az évad második felének fontos része. Sophienak meg kell tanulnia megbocsátani magának, hogy helyet teremtsen a szerelemnek. Alig várom, hogy ezt mindenki láthassa.”
Ezt követően megkérem Yerint, hogy mondjon néhány búcsúszót arról, mit szeretne, ha a nézők megértenének a következő évadból. Válasza a vártnál gyorsabban érkezik, tele ugyanazzal az őszinteséggel és szenvedéllyel, amelyről biztos vagyok, hogy át fog ragyogni az alakításában.
„Szeretném, ha melegséget és boldogságot éreznének, de azt is szeretném, ha felismernék, hogy a szerelem munkát igényel. A szerelem a cselekvésről szól. A szeretet egy szó, amely egy csomó más dolgot is magában foglal. Ha hiszel valamiben, akkor teljes szívvel és félelem nélkül törekedj rá, – jegyzi meg. És egy utolsó megnyerő mosollyal még hozzáteszi, – Legyetek kevésbé passzívak. Ha igazán akarjátok, akkor harcolni fogtok érte.”
Vanity Fair: Hogyan kerültél a Bridgerton család című sorozat stábjába?
Yerin Ha: Az ügynökeim révén minden nagyon gyorsan történt. Általában, amikor meghallgatásra hívnak, pár napunk van válaszolni, vagy egy határidőt kell betartanunk. De ebben az esetben 24 órán belül kellett elküldenünk a videómat. Így gyorsan felvettem. Néhány napon belül visszahívtak, és Luke Thompsonnal Zoomon tartottunk egy meghallgatást, hogy megnézzük, van-e köztünk szikra. Kevesebb mint két hét alatt megkaptam a szerepet.
Korábban is rajongtál a sorozatért?
Igen. Mint a világ többi része, én is a Netflixen fedeztem fel a sorozatot, amikor az első helyen állt. A poszter nagyon felkeltette az érdeklődésemet, mert nagyon ritka, hogy a regency-korszakban színesbőrű színészek játszanak királynőt vagy herceget. A képernyőn való megjelenés és a sokszínűség fontos témák a számomra. Ráadásul ez egy nagyon szép szerelmi történet, ami már az elejétől fogva lekötötte a figyelmemet.
Hogyan fogadtak a már kialakult csapatban?
Mindig furcsa újnak lenni, mert soha nem akarjuk rájuk erőltetni magunkat vagy megzavarni a meglévő egyensúlyt. Teljesen tisztában voltam ezzel, és egyszerűen csak hagytam, hogy a kapcsolatok természetesen alakuljanak ki. Luke jelenléte sokat segített. Tudta, hogy ebben az évadban sok jelenetet fogunk együtt forgatni, és rögtön nagyon jól fogadott, ahogy a többi színész is. Soha nem éreztem magam betolakodónak.
Beszéltél a korábbi évadok főszereplőivel, Simone Ashleyvel, vagy Nicola Coughlannal?
Elég hamar felvették velem a kapcsolatot, amikor bejelentették a castingomat. Simone privát üzenetet küldött nekem: „Szia, ha bármire szükséged van, itt vagyok”, Nicola pedig szintén felajánlotta a segítségét. De akkor még nem tudtam igazán mire is van szükségem. Az ember a saját hibáiból tanul a legjobban. Meg akartam határozni, mely kihívásoktól félek, és saját magam akartam leküzdeni őket. De megnyugtató volt tudni, hogy szükség esetén számíthatok rájuk.
Mi volt a legnagyobb kihívás a számodra?
Meggyőzni magam arról, hogy megérdemlem ezt a szerepet és ezt a helyet. Csak játszani akarok, ez az, ami örömet okoz nekem. De nagyon sokáig azt hittem, hogy csak mellékszerepekre vagyok alkalmas. Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer egy romantikus hősnő leszek. Ezért félre kellett tennem az imposztor szindrómámat, azt a kis hangot a fejemben, és kizárólag a munkámra kellett koncentrálnom.
Honnan ered ez az imposztor szindróma?
Úgy nőttem fel, hogy kevés olyan embert láttam a tv-ben, aki hozzám hasonló volt, kivéve a koreai filmek és sorozatok színésznőit. Nehéz volt nagy álmokat szövögetnem, vagy azt mondanom magamnak, hogy a világ az enyém. De mindenesetre ez most megváltozik. Remélem, hogy az emberek megnézik ebben az évadban Sophiet, jobban azonosulnak a karakterrel, és értékesnek érzik magukat a szerepemnek köszönhetően.
Találtál azért példaképeket?
A nagymamámat, Son Sookot. Ő is színésznő volt, és évtizedeken át sikeresen folytatta a karrierjét. Ez nagyon nehéz. Hirtelen Lucy Liu, Sandra Oh és Jackie Chan akik eszembe jutnak. Ők valóban megváltoztatták az iparágat, és előreléptettek minket.
Mi a legjobb emléked ebből az évadból?
Az, amikor Benedict birtokán, az „Én házam”-ban forgattunk. Az egész jelenetsor gyönyörű volt. Ott ismerkednek meg, Sophie és ő egymással. Ezeket a jeleneket elég korán forgattuk az évadban, és ez volt az a meghatározó pillanat, amikor igazán megismertem Luke Thompsont személyesen. Ő lett a társam és a megbízható partnerem. Jelenleg ő az életem támasza, miközben belevágunk ebbe a kalandba. Ráadásul a jelenetek olyan gyönyörűek és kellemesek voltak, a helyszín pedig csodálatos. Tényleg olyan érzésünk volt, mintha egy rövidfilmet forgatnánk.
Ez az új évad romantikus komédiának és mesének tűnik, de van egy szociológiai aspektusa is…
Ez az első alkalom a Bridgerton-univerzumban, hogy valóban láthatjuk a felső és az alsó világot is. Ahogy Luke Thompson már említette, ez igazán frissítő, az energia és a ritmus tekintetében. Az ő szavaival élve: mintha jobban lehorgonyoznánk ezt az univerzumot. Ez nyersebb és talán egy kicsit valóságosabb a kockázatok szempontjából, különösen az, ami azt illeti, hogy az adott korszakban az alsóbb osztályhoz tartozni. Új világ nyílik meg más karakterekkel, más történetekkel. Sophien keresztül valóban láthatjuk, hogyan működnek a dolgok a kulisszák mögött. Azt hiszem, az emberek nagyon-nagyon élvezni fogják ezt az évadot.
Félsz ettől a hirtelen sajtóvisszhangtól?
Eddig csak néhány alkalommal találkoztam a Bridgerton család rajongóival, de mindenki nagyon kedves volt. Jelenleg abban a fázisban vagyok, hogy a tudatlanság áldás. Megvárom, mi lesz. Sokan azt mondják, hogy az életem megváltozik, én pedig azt válaszolom, hogy: Rendben. Nem tudom, hogy ezt akarom-e. Csak önmagam akarok maradni, színészkedni és különböző szerepeket játszani. Bármi is legyen a visszajelzés erre az évadra, csak arra kell emlékeznem, hogy a tíz hónapos forgatás alatt mindent megtettem. És remélem, hogy a kemény munkámat észreveszik és pozitívan fogadják.
A társadalmi osztályokról beszélve, nemrég Londonban játszottál a Jean Genet: Cselédek című darabjának adaptációjában. Milyen volt az élmény?
Hat nagyon intenzív hét áll mögöttem, de jó volt visszatérni a színházhoz, a gyökereimhez, ahol minden kezdődött. Hat évvel ezelőtt már dolgoztam együtt Kip Williams rendezővel egy másik darabon. A Cselédek adaptációja hihetetlen, nagyon modern, visszhangzik a mi korunkra; kollégáim, Phia Saban és Lydia Wilson igazi bravúrt hajtottak végre. Jean Genet szinte próféta volt a társadalmi osztályok ábrázolásában.
2019 óta színészkedsz. Melyik szerep volt a leginkább formáló?
Kétkedés nélkül azt mondanám, hogy Kwan Ha a Halo-ban. Amikor egy ilyen nagy költségvetésű sorozaton dolgozol, kicsit olyan érzésed van, mintha egy hal lennél a szárazföldön. Senki sem tud felkészíteni erre az élményre, amíg nem éled át magad. És én rengeteg hibát követtem el ebben a munkában. Olyan volt, mintha mély vízbe dobtak volna, hogy megtanuljak úszni. Erősebb lettem, többet tanultam magamról és az iparágról. Sokat tanultam arról, hogyan akarok hozzáállni a televíziós forgatáshoz, milyen a forgatáson lenni és hogyan lehet jó munkakörnyezetet teremteni.
Mi a helyzet az álmoddal, hogy Park Chan-wookkal dolgozz? Találkoztál már vele?
Szeretnék. Úgy érzem, csak néhány fok választ el minket egymástól. Általában félénk vagyok, de ha egyszer találkozom vele, valószínűleg összeszedem a bátorságomat, és elmondom neki, hogy nagy rajongója vagyok.
